A sikernek csak az egyéni teljesítményen alapuló megközelítése nem működőképes. Az emberek nem a semmiből érkeznek. Igenis fontos a jó származás és a pártfogók támogatása. Ezt itthon gyakran félreértik és a kapcsolati tőkével való visszaélésnek értelmezik.Pedig az igazi pártfogókra példa egy támogató szülő, egy edző aki bízik benned, egy öreg barát aki tényleg segíteni és nem lenyomni akar.Úgy tűnhet, hogy azok akik nagyobbá lesznek, mindent saját maguknak köszönhetnek. Pedig támaszkodnak a rejtett képességeikre amelyek kibányászásához van önfegyelmük, kitartásuk.Odafigyelnek a kivételes lehetőségekre:"one shot, one opportunity" és az előbb említett támogatókra.
A munkával kapcsolatban gondoljunk csak a már megszerzett ismeretekre, tapasztalatokra. Hiszen mindenkinek van tapasztalat, erőssége csak kevesen építenek ezekre.Azok akik sok időt,munkát feláldoznak a jövőjükért,azoknak sikerülni fog..., de a mai kor szellemét követve hiába akarunk mindent egyszerre,mert ez nem járható út.Figyelem, terv, fegyelem,kitartás,végrehajtás és türelem a kulcsszavak amire találatokat kell generálnunk.
Nem elég csak azt kérdezni, hogy milyenek a sikeres emberek. csak akkor értjük meg a siker logikáját, csak akkor tudjuk felgöngyölíteni, hogy valaki miért lett sikeres és mások miért nem, ha megkérdezzük azt is, hogy kik ők – hogy honnan jöttek és mit tettek meg a sikerért.
A Máté effektus:
A kanadai hoki utánpótlás lényege: vessük ki a lehető legkorábbi életkorban a lehető legnagyobb hálót, hogy megtaláljuk és felneveljük a legnagyobb tehetségeket. 1980-ban Roger Barnsley pszichológus hívta fel a figyelmet egy jelenségre, amit relatív életkornak nevezett el. Kanadában a korosztályi besorolás határa január 1., tehát csak az mehet a 9 évesek korosztályába, aki eddig már betöltötte a 9. életévét, tehát egy évvesztes játékos, aki január 2-án született, 10 évesként kerülhet be, amellyel jelentős fizikai előnyhöz jut, mivel kisebbekkel játszhat együtt és így nagyobb eséllyel figyelnek fel rá, ez a kanadai hoki önmagát beteljesítő jóslata. Robert Merton szociológus ezt nevezte Máté-effektusnak. „Mert mindenkinek, akinek van, adatik és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amilye van” A szociológusok szerint a siker nem más, mint a halmozottan előnyös helyzet eredménye. Egy jobb játékos jobb feltételekhez, edzőhöz, lehetőséghez jut és nagyobb eséllyel fejlődik tovább.
Ez az effektus ugyanígy vetődik vissza a munkára. Nem mindegy hogy az elején mit, mikor és mennyit alapoztuk meg az életünket, egy biztos előrelépés érdekében.
A 10000 órás szabály:
Sokan már a 10000 óra hallatán is megtorpannak,és lehetetlennek gondolják, hogy ennyit feláldozzanak valamiért.
De áldozat nélkül nincs siker! Csak rajtunk múlik. Hiszen a mezőnyt vezető emberek nem csak keményen, vagy sokkal keményebben, hanem nagyon-nagyon sokkal keményebben dolgoznak. A kutatások révén kibontakozó kép azt mutatja, hogy 10 000 óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valaki mesteri szintre jusson és világklasszis legyen – lényegében bármiben – állítja Daniel Levitin neurológus.
Ma Magyarországon élő munkanélküli emberek elkeseredetten keresik a munkát....és nincs találat....legtöbbször bezárt ajtókon kopogtatnak. De ha belegondolunk abba, hogy legalább 5 évet kell nagyon keményen küzdenünk a sikerért, és ha ez megvan, azt hiszem nem lesznek több bezárt ajtók.
A zsenikkel az a baj....
Tévedése máig kísért a közgondolkodásban, ugyanis az IQ és a siker közötti összefüggés csak bizonyos pontig működik. Úgy tűnik, hogy a 120 körüli érték után az IQ további növekedése már nem vetíthető rá semmiféle mérhető és kimutatható valóságos teljesítménykülönbségre. Arthur Jensen szerint a magas IQ általában sokkal kisebb jelentőségű a sikeresség tekintetében, mint bizonyos személyiségjellemzők vagy jellemvonások.
Ez annyit tesz, hogy tudni azt, kinek, mikor és mit kell mondani annak érdekében, hogy mondandónk a lehető legjobb hatást érje el. Az általános és a gyakorlati intelligencia közül az egyik megléte nem feltételezi a másik meglétét is. Az analitikus intelligencia forrása a génekben keresendő, legalábbis részben, azaz okosnak születik az illető. A szociális készség azonban egyfajta tudás, számos készség együttese, amit el kell sajátítani. A hely, ahol ezeket az attitűdöket és készségeket elsajátítjuk, maga a család.
Nézzük csak meg! Lehetünk okosak, szépek, de ha nincs meg az a háttér, amire támaszkodhatunk, akkor elbukunk.
Ha pedig már megvan a biztos támasz, nem számítanak a külsőségek. Mindenki jó valamiben.Talán éppen a legjobb a világon, de ezt még mi magunk sem tudjuk, mert nem tárjuk fel a bennünk lévő tehetséget, és nem fordítunk több időt arra, hogy magunkat teljes mértékben "feltérképezzük" ,ezáltal megismerjük a letisztított saját értékeinket, így már megtudjuk hozni helyes hozzáállással a megfelelő döntést,hogy azok a bizonyos ajtók megnyíljanak.Mert tudjuk hogy a cél,amit mi építünk, az minket is épít!
Összegezve: ha sikeresek szeretnénk lenni elengedhetetlen a saját érték, a megtanított érték,a kifogások megoldása, a megfelelő döntés és hozzáállás.
Forrás: Malcolm Gladwell - Kivételesek
