Csak haladóknak!

Ez lett a legérdekesebb következtetése egy munkerőpiaci kutatásnak, amelyet a Merces online fizetési felmérés munkatársai legutóbb végeztek. A kutatás során azt vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolja a munkavállalók fizetését a kor, és hogyan alakulnak a különböző korcsoportok szerinti bérek az ország egyes régióiban, valamint a különböző szakmai területeken.

A teljes lakosságot figyelembe véve Magyarországon az 55 éven felettiek rendelkeznek a legmagasabb átlagfizetéssel. A korosztály átlagos havi jövedelme bruttó 231.200 forint. A 25-34 évesek átlaga ettől hajszálnyival marad csak el, 230.200 forint. A 35-44 év közöttiek átlagosan havi bruttó 215.600 forintot, a 45-54 évesek pedig 208.200 forintot keresnek havonta. A felmérés eredményei alapján a pályakezdő fiatalok (17-24 évesek) keresnek átlagosan a legkevesebbet, bruttó országos átlagjövedelmük csupán 157.500 forint.

Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy míg az országos átlagot tekintve és szinte valamennyi megyében az 55 év felettiek vezetik a fizetési listát, a fővárosban két fiatalabb korosztály, a 25-34 és 35-44 évesek "nyertek", 282 ezer forintos havi átlagfizetéssel.

Ezek szerint vagy Budapesten élek és jobban keresek, mint az átlag Magyarországon, vagy vállalom, hogy csak 55 éves korom után érkezem el a topra. Természetesen ez kisarkítás, de azért kíváncsi lennék rá, hogy hányan mondhatjuk el magunkról, hogy reprezentál minket ez az eredmény.

A teljes kutatási anyagot megtekintheted a marketinginfo.hu oldalán.

Mit jelent a brand? Márka, érték, stílus, vagyon. Sok mindent, amelyek összefüggnek egymással. Mint kifejezés, a marketing tudományokban honosodott meg a 20. században, de a jelenben már jóval többet jelent, mint egy klasszikus szakszó.

A személyes márka (personal brand) mindenkiben benne van. Saját márkáddal fekszel le este az ágyba és kelsz fel reggel, vele jelensz meg egy tárgyaláson vagy interjún és bemutatod embereknek. A personal brand akkor is veled van, ha nem akarod, ha nem építed, nem figyelsz rá. De ma, amikor több ezren vesztik el munkájukat vagy keresnek új állást, a személyes márka erejét nem szabad alábecsülnöd, tudatosan kell vele foglalkoznod. Saját márkádat éppúgy formázhatod és alakíthatod, mint a nagy vállalatok termékeik márkáját, a sikerhez azonban előbb alaposan meg kell ismerned magad. A personal brand így fogalmazható meg: az, amit az emberek mondanak rólad, amikor kimész a szobából. Ha akarod, képes vagy a saját márkádat értékes vagyonná alakítani, talán a legértékesebbé. Olyan szimbólumok közvetítik, mint a neved, megjelenésed, vagy ahogyan beszélsz.

Személyes márkádnak 2 dimenziója van, a hírnév és a hatásfok. Minél nagyobb azon emberek száma, akik ismernek, gondolnak rád, annál jobb a márkád hatásfoka. Minél gyakrabban gondol rád valaki, minél jobb véleménnyel van rólad, annál erősebbé válik a hírneved is. Egy erős personal brand kialakításához szükséged van mindkét dimenzióra. Bárki felépítheti karakteres személyes márkáját, ha tudatosan áll hozzá és aktívan foglalkozik vele. Különösen fontos azonban a saját márka neked, ha értékesítő pozícióban dolgozol, ahol elvárják tőled, hogy komoly mennyiségű üzletet hozz tető alá. Számodra a personal brand fontosabb, mint bármi más.

A sikeres személyes márka építéséhez a következő alapvető jellemzőket kell megcéloznod: legyen márkád hiteles és következetes. Egy erőteljes márkának személyiségedet, az életviteled és munkádat együttvéve kell visszatükröznie. A legjobb önmagad kell adnod egy brand létrehozásához. Első lépésként meg kell tudnod állapítani, hogy milyen veled született adottságaid vannak. Legjobb, ha ezeket kezded el jellegzetessé fejleszteni. Ha hiteles vagy, az emberek tudni fogják, hogyan viszonyuljanak hozzád: lesznek, akik elkerülnek, de olyanok is, akik megnyerőnek találnak majd. Következetesség alatt pedig azt értem, hogy a munkahelyi és magánéleted konzisztensen alakítod ki, annak ellenére, hogy sokszor szeretnéd a kettőt egymástól teljesen elválasztani. Minél hitelesebb, megbízhatóbb vagy, annál inkább bíznak majd mások is benned. Környezeted úgy érzi majd, hogy bármikor támaszkodhat rád, éppen ezért szükséges, hogy ugyanaz az ember köszönjön vissza rájuk a munkában és bárhol máshol is.
 

Jó hasonlatnak tűnik a gyerekszoba, mert álmodozni is gyakran csak a gyerekek mernek. Én most merész leszek, és azt mondom, merj álmodozni, merj remélni és merj tervezni. Ezek a folyamatok olyan pszichológiai változásokat indítanak el benned, amelyek nélkül elégedett, kiegyensúlyozott élet (vagy munkavégzés, teljesítés - hiszen itt töltöd az időd 80%-át) elképzelhetetlen.

Az álmodozás egyfajta önmotiváció, vágyaink kivetülése. A sikeres personal brand kialakításában fontos szerephez jut, amelynek eléréséhez neked kell a legtöbbet tenned: a motiváció és megfelelő fókuszálás elsősorban rajtad múlik. Ahhoz hogy motivált legyél, fontos hogy tisztában legyél azzal, pontosan ki is vagy, és mit szeretnél elérni. Elégedettséged legfőbb meghatározója, hogy az a feladat, tevékenység, amit végzel, mennyire van összhangban azzal, aki vagy. És itt kanyarodok vissza ahhoz a gondolathoz, hogy alapos önismeret elengedhetetlen mindehhez.

Tedd fel magadnak a kérdést: hol akarsz tartani 5 év múlva, 20 év múlva, mi az, amit szeretnél csinálni, elégedett vagy-e az életeddel? Ezek a kérdések arra világítanak rá, hogy melyek a legfontosabb céljaid. Azok a céljaid, amelyeket talán sosem mondasz ki, mert álmodozásnak vélted. Ne felejtsd el őket, mert a legnagyobb motiváló, ösztönző erőt képviselik az életedben. Ezt az “álmot”, elképzelést viszont tárgyilagos, konkretizált formába kell öltöztetned ahhoz, hogy sikerre vidd.

Sokunk egyik legfőbb célja az anyagi biztonság, függetlenség. Neked is? Ez tárgyilagos, realista elképzelés, ugyanakkor mögötte egészen más dolgok húzódnak meg. Azt mindig elfelejtjük átgondolni, hogy miért is ez a cél?
Te mit valósíthatsz meg általa? Valószínűleg valami mást, ami közel áll az “álmodhoz”. Céljaidat mindig a szerint határozd meg és értékeld, hogy elérésük mit nyújt számodra. A megvalósítás során nagyon fontos, hogy hosszú távú céljaidat (vagyis gyermeki elnevezéssel: álmaidat) lebontsd kisebb léptékűekre, amelyeknél ne felejtsd el a következőket szem előtt tartani:

• Legyenek mérhetőek: legyenek egyértelmű ismérvei, ismertető jegyei
• Legyenek elérhetőek: legyenek összhangban személyes lehetőségeiddel és képességeiddel
• Legyenek tőled függőek: a velük kapcsolatos eredmények csakis általad legyenek befolyásolhatóak, csak a te teljesítményedet tükrözzék

Ha ezeket szem előtt tartod, sikerrel valósíthatod meg kisebb céljaidat és általuk előbb vagy utóbb a hosszú távra kitűzött célt is. A kisebb mérföldkövek a folyamat épülése mellett komoly motiváló tényezőnek számítanak, sikeres teljesítésük pozitív visszacsatolás számodra, sikerélmény, ami további motivációt, hajtóerőt ad álmaid megvalósításában. Álmodozni tehát szabad, csak sose feledkezz meg róla, hogy ki vagy, és mire vagy képes (önismeret ASAP).
 

Ha nagyon szeretnéd levadásztatni magad, semmi kétség, szükséged lesz az ACID teszt ismeretére és a megfelelő USP kialakítására. A rejtélyes rövidítések egyszerű tényeket takarnak, a szó szoros értelmében. Vadászatra fel, készülj fel a jó vad szerepére.

Minden álláskereső álma egy olyan hirdetés, amely pontosan őt írja le. Ez az eset egyeseknek csak álom marad, míg azoknak, akik tisztában vannak a fejvadászat és kiválasztás folyamatával egy lehetőség. Az ACID teszt és az USP kialakítása segíthet abban, hogy ez a tökéletes egyezés ne csak álom maradjon. 

Ha végignézel önéletrajzodon, (jó esetben) megtalálhatod benne a legfontosabb tényeket magadról, amelyek a fejvadászt is éppúgy érdeklik. Tehát a legegyszerűbb és legkonkrétabb tényekből kell kiindulnod. A fejvadász is ezt teszi a maga oldalán, fogja a Megbízó igényeit és „lefordítja” őket 5-6 tényezőre, amelyek szűrőkritériumként szolgálnak a vadászat során. Ezek a kritériumok manapság megjelennek egy-egy álláshirdetés szövegében is, így a legkézenfekvőbb, ha ezt veszed alapul. Ez a fejvadász ACID tesztje. A teszt mindig mérhető és tényszerű, azaz jó esélyed van egyértelműen megállapítani, hogy te mennyire „illesz” az adott hirdetéshez.

Saját illeszkedésed, jóságod javítását célozza az USP (unique selling proposition), amelynek lényege, hogy magadat, illetve önéletrajzod jellemző tényeit próbálod párosítani az ACID teszttel. Adott a fejvadász 5-6 szűrője, mint például:

• MBA végzettség
• ügyvezetői múlt egy legkevesebb 300millió forintos éves jövedelmű cégnél
• minimum 3 év szakmai tapasztalat nemzetközi környezetben
• online direkt marketing kampányok lebonyolításában szerzett gyakorlat
• B típusú jogosítvány 
   

Most pedig vedd sorra a saját magadat jellemző legfontosabb tényezőket végzettség, szakmai tapasztalat szempontjából. Szigorúan tényekről beszélünk, arról, hogy mit csináltál a karriered, múltad során. Ezután egymás mellé teszed a saját listádat és az ACID tesztet, és megnézed, hogy mely tényezőkkel felelhetsz meg leginkább az ACID tesztnek. Ez a párosítás tulajdonképpen maga az USP, amikor kialakítod saját értékesítési ajánlatodat a fejvadásznak. Ha jól választod ki a jellemzőket, és elég nagy az egyezés, te leszel a vad a fejvadász célkeresztjében. A választáshoz jól jöhet egy pártatlan külső szemlélő, akinek kikérheted a véleményét.

Ez a technika azért lehet eredményes, mert egyszerű, gyors és megkönnyíti a fejvadász munkáját is. Alkalmazd az USP-t, mert

1. mérhető és tényszerű
2. csak 5-6 jellemzőt emel ki
3. a jellemzők kombinációja megkülönböztet téged más jelöltektől
4. ezeket a pontokat felhasználhatod a kísérő levélben is

Úgy gondolom - habár magam is a munkaerő-piac másik oldalán állok- a HR fizetések (mint minden más fizetés) az álláskeresőket is érdeklik. Egyrészt azért, mert a „háeres is dolgozó ember”, másrészt meg azért, mert a humán erőforrás azon kevés szegmens közé tartozik, amelyről minden álláskeresőnek saját jól-felfogott érdeke informálódni.

Azért is motoszkál ez a téma a fejemben, mert a fejvadászatot is ide sorolhatjuk tulajdonképpen, így egyenesen következik ebből, hogy az én „fizetésemet” is be kellene skatulyáznunk a majdan bemutatott kategóriák egyikébe. A HR Portal által végzett kutakodás eredményeként kirajzolódó kategóriák gyorsjelentésnek jók, azonban senki ne gondolja, hogy a válság alatt/után a HR szektor él és virul, mint hal a vízben.

A téma mélyebb értekezést is megérne, én erre nem vállalkoznék, tekintve, hogy ott vagyok, ahol a part szakad: érdekem fűződik ahhoz is, hogy az álláskeresők pártján a nyitott publicitás zászlaját lengessem, ugyanakkor, mint a felsővezetői kiválasztási folyamatokban aktív résztvevő konzekvensen ezen információk bizalmassága mellett álljak ki.
A Hewitt 2009-es kutatási eredményeinek értelmezéséről, amely 99 cég adatait összesíti, azonban annyi mindenképpen elmondható, hogy az iparág, vállalatméret, földrajzi elhelyezkedés vagy bevétel erősen változó képet rajzol ki, ezért a lenti fizetési kategóriák a jövedelmek középső 50%-át adják meg (ezért ne felejtsük, hogy ebben a szektorban is van 25% aki ennél kevesebbet és ennél többet is keres).

Lássuk az éves (bruttó) átlag alapfizetéseket milliárdos évi árbevétellel rendelkező és több száz főt foglalkoztató cégek esetében pozíciók szerint!

A Személyzeti igazgatóságig jutott szakemberek évi szinten 9 és 18,5 millió forint között vihetik haza bérüket, amelyhez akár 5,3 milliós változó bér is társulhat.

A HR menedzserek már konszolidáltabb fizetéssel büszkélkednek, de még ők is 5,1 és 10,6 millió forintos éves alapbérrel rendelkeznek, amelyhez a változóbér 135.000 és 2 millió forint között mozog.

Jöjjenek most a különböző specialisták:

• Szenior humán erőforrás specialista: 2,8 és 6,7 millió forint közötti alapfizetés és 285.000 vagy akár 1,1 millió forintos változó bér
• Humán erőforrás specialista: alapbérük már „csak” 3,2 és 5 millió forint között mozog, a változó bér pedig 175.000 és 716.000 forint közötti
• Junior humán erőforrás specialista: 2,8 és 4,4 millió forint közötti lehet az éves alapbér, amelyre rájöhet még a 88.000 és 534.000 forint közötti változó bér
• Toborzási és kiválasztási specialista: bruttó alapfizetésük 2,9 és 5,1 millió forint lehet, a változó bérről viszont nincsenek adatok
  

Az legtöbb adminisztrációval járó pozíció betöltői, a Munkaügyi adminisztrációs vezetők évente 3,8 és 4,2 millió forintos alapfizetést tehetnek le az asztalra, azonban a változó bérről itt sincsen információnk.

Végül pedig, lássuk az oly közkedvelt titulust, a HR asszisztenst. A klasszikusan ezen pozíciót betöltők éves alapbére 1,3 és 3,1 millió forint közé tehető, változó bérük pedig 123.000 és 370.000 forint között ingadozhat. Ők keresnek a legkevesebbet, éves bérük a magyar átlagkereset is lehet az kisebb fizetések esetében.

Magánvéleményem van, de mint az álláskeresőknek szánt tanácsadói blog szerzője csak annyit tennék közzé, mint nagy bölcsességet: érdemes ezekkel a fizetésekkel tisztában lenni, de kezeljük őket fenntartásokkal.

Az egyoldalas önéletrajzok korát éljük, amelynek alapvetően személyes adatainkat, képzettségünket és szakmai tapasztalatunkat, gyakorlatainkat kell tartalmaznia a jelentkezés idejéig. A legfontosabb kritérium, hogy mindenféle kísérő és kiegészítő anyag nélkül könnyen értelmezhető és feldolgozható legyen az önéletrajz.

1. Személyes adatainknál a legfontosabbakat említsük csak: név, telefonszám, e-mail cím és esetleg lakcím, születési dátum.
2. Telefonszámok esetében célszerű a mobilszámot megadni; kritérium az elérhetőség; kerülendő a munkahelyi telefonszám megadása.
   
3. Az e-mail címünket a szövegszerkesztő programok általában elszínezik a link miatt, ez azonban nyomtathatóság szempontjából problémát jelenthet, ezért célszerű feketére állítanunk ezt is.
4. Ugyancsak nyomtatóbarát tipp: a mellékelt fényképnél javasolt a fekete-fehér vagy szürkített verzió, ami ráadásul szolidabban, konzervatívabban jeleníti meg a jelentkezőt.
5. Munkavállalói múltunkat körvonalakban mutassuk be, a munkáltató megnevezése és a betöltött munkakör a legfontosabbak.
6. Ha véletlen túlcsúszunk az egy oldalon, arra akkor is figyeljünk, hogy szakmai tapasztalataink és végzettségünk jól láthatóan az első oldalon szerepeljenek.
7. Felejtsük el a különböző egyedi és feltűnő formai megjelenítéseket, kiemeléseket.
8. Próbáljuk meg időben folyamatosan bemutatni munkahelyi hátterünket, ne hagyjunk nagyobb időbeli réseket.
9. A funkcionális önéletrajzok az időbeli ugrások miatt nem javasoltak minden álláskeresőnek.
10. Vigyázzunk az átmeneti megbízások és tanácsadói munkák megjelenítésével, homályosnak hathatnak.

Bővebben az önéletrajzírásról itt olvashatnak.

A fejvadász cégek közmegítélése sok szempontból homályos és téves még manapság is. A fejvadászat elsősorban vezető kiválasztást takar, de a klasszikus értelmezés lassan kezd megszürkülni és a fejvadászok egyéb HR tevékenységekkel is foglalkoznak. Ha szeretnénk ezen a piacon is labdába rúgni, nem árt ha tudjuk, milyen tényezők, szempontok mozgatják a fejvadászt. 

A fejvadászt a Megbízó fizeti

Ez a legfontosabb dolog, amit érdemes jól megjegyezni. Ezért tisztában kell lenni azzal, hogy addig, amíg nem illünk bele a képbe valamelyik aktuális megbízásával kapcsolatban, a fejvadásznak nincs nyomós oka találkozni velünk. Tipikusan addig vonakodik majd, ameddig nem tud bennünket jelöltként bemutatni valamelyik megbízása kapcsán.

A fejvadászok rendkívül elfoglaltak

A fejvadászok és munkatársaik egyszerre több projekten dolgoznak, különböző megbízóknak, általában szűkös határidőkkel, ezért rendkívül értékelik a nyílt és hatékony kommunikációt. Ennek jegyében a "fejvadász-barát" önéletrajzra is érdemes odafigyelni. (Lásd Tízparancsolat a hatékony önéletrajzhoz írásunkat.)

Személyes információkkal dolgoznak

Ennek tükrében elvárhatjuk, hogy azokat bizalmasan kezeljék. A legjobb módja annak, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy adataink, személyes információink biztonságban vannak, ha érdeklődünk a cég megítélésével, hírnevével kapcsolatban. Kényes téma lehet a díjazás, amit mindenképpen meg kell beszélni a fejvadásszal. Célszerű rugalmasnak mutatkozni ebben a kérdésben, ha nem akarunk remek lehetőségeket elszalasztani.

A fejvadászok őszinteséget várnak el

A jó fejvadász cég számos referenciát kér jelöltjeitől és ellenőrzi azok képzettségét az egyetemeknél és a szóban forgó szakmai szervezeteknél. A szavahihetőséggel nem érdemes játszani, hiszen ha egyszer bedőlünk, számolnunk kell vele, hogy "jó hírünknek" hamar híre megy a cégek között. A pályázók többsége általában kellően őszinte, ugyanakkor nem mind elég nyitott. Bizonyos, akár kényelmetlen információkat célszerű elsőként megosztani a fejvadásszal, nehogy a későbbiekben szembesüljenek vele, és azzal, hogy elhallgattuk.

Miért olyan fontos téma napjainkban a personal branding? Tömören azért, mert a világ körülöttünk, és benne a munka világa örökre megváltozott a válságnak köszönhetően. Nos, sokáig gondokodtunk rajta, érdemes-e videókkal is fárasztanunk a kedves olvasóközönséget. :)  Az eredményt itt láthatják.

Úgy döntöttünk, akit érdekel a téma, azt érdekelni fogja William Arruda, az USA egyik legfelkapottabb personal brand trénerének mondanivalója is. Vigyázat, angol nyelvű, de ettől még Magyarországra is igaz tényeket tudatosít bennünk. Jó videózást kívánunk!

Why Personal Branding? from William Arruda on Vimeo.

Ha furcsának és nehezen értelmezhetőnek tűnik a fenti kérdés, segítünk megérteni. Nem, nem az iwiw legújabb alkalmazására gondoltunk, hanem az Énképre. Énképünk megismerésére és szerepére életünkben nem fektetünk megfelelően nagy hangsúlyt. Vegye komolyan, mert ez nem csak pszichoblabla. 

Komoly dologba vágtuk a fejszénket, hogy szeretnénk értelmes és használható tanácsokkal szolgálni egy blogban az énképpel kapcsolatosan. Nagy tudású emberek sok-sok könyvet megtöltenek ebben a témában, és több ezer oldalon keresztül értekeznek róla. Mivel azt tételezzük fel, hogy a téma után itt érdeklődők nem rendelkeznek ezek elolvasásához szükséges idővel (vagy türelemmel), ezért úgy gondoljuk, hogy ha csak pár mondatban beszélünk róla, az is elég.

Térjünk akkor rá postunk lényegére. Mi is az az énkép? A Wikipédián található szócikk szerint: a személy önmagáról kialakított mentális képe, amely külső szemlélő számára hozzáférhető. Az általunk alapműnek tartott Pszichokibernetika (Maxwell Maltz) című könyv szerint az énkép arra vonatkozó elképzeléseinket mutatja meg, hogy milyen embernek tartjuk magunkat. Énképünk, életünk minden területének egyfajta keretet ad, hiszen minden cselekedetünk, gondolatunk és viselkedésünk is énképünk tükrében mutatkozik meg. A personal branding alapja, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, ismerjük erősségeinket és gyengéinket és tudatosan befolyásoljuk, irányítsuk életünket. Ennek megtanulása hosszú folyamat, a személyes márkaépítés folyamata, amelyhez kikerülhetetlen, hogy pontosan ismerjük énképünket, az általa determinált személyiséget és megnyilvánulásait a külvilág felé.

Saját magunkról alkotott képünk, véleményünk lehet negatív és pozitív is. Azonban a sikeres personal brandinghez el kell érnünk, hogy énképünk pozitív legyen, ellenkező esetben minden próbálkozás hiábavaló. Hiába gondoljuk úgy, hogy mi mindent megtettünk, ha bekódolt attitűdjeink, hiedelmeink és érzéseink saját magunkról negatívak. Így minden pozitív gondolat, amely külső körülményekre irányul sikertelen lesz, mert áldozatul esünk saját negatív énünknek. Így tehát Ön az, akinek változtatnia kell ezen. Gondolja végig, őszintén és tényszerűen, hogy mit gondol saját magáról és ez mennyire van összhangban képességeivel (ehhez nyilvánvalóan ismernie kell önmagát, torzítások és elhallgatások nélkül). Sokszor előfordulhat, hogy nem ismerjük magunkat eléggé, így nem tudjuk megítélni, hogy pontosan mire vagyunk képesek, milyen tulajdonságaink, készségeink vannak. Ebből az ismerethiányból fakadóan kénytelenek vagyunk a környezetünk visszajelzéseire hagyatkozni, vagyis énképünket főként tapasztalás útján kialakítani. Ha pedig negatív visszajelzésekkel találkozunk, azok a negatív énképet erősítik, ami szép lassan ördögi körként negatív teljesítményhez és sikertelenséghez vezet. Ezért rendkívül fontos, hogy megfelelően ismerjük önmagunkat.

Mégis van esély a pozitív énkép elérésére.

1. A legelső lépés, hogy beismerjük magunknak, hogy bizony énképünk negatív hatásoktól befolyásoltan alakult ki, így nem csoda, hogy sikertelennek érezzük magunkat, hiszen annak is látjuk magunkat.
2. A második lépés, hogy e lehető legobjektívebben térképezzük fel, mire vagyunk képesek, mi jellemez bennünket.
3. Ha ez sikerült, higgyünk benne, hogy mi saját magunk képesek vagyunk új dolgokra, és sikerességre, és ha ezt tényként kezeljük, tapasztalatként beépül énképünkbe. Az ördögi kör pedig visszájára fordul, és a pozitív visszajelzés hatására énképünk is pozitívvá válhat, ami pozitív teljesítményekhez és sikerekhez vezet.
   

A bejegyzés nagy tanulsága, hogy segítsünk összegezni az elmondottakat: aki a saját szemében sikerre orientált az sikeres is lesz, mert énképe önmagáról pozitív. Ha jelenleg énképünk negatív, akkor is van lehetőségünk a sikerre, mert énképünk változtatható, és a változás során személyiségünk, viselkedésünk és magunk felé irányuló érzéseink is az énképhez igazodnak.   

Az önismeret minden kultúrában és társadalomban értékkel bír. A nyugati civilizációkban az önismeret az utóbbi évtizedekben kiemelkedő tulajdonsággá avanzsálódott a rohanó, felszínes, profitorientált társadalomban. Mi magunk is tisztában vagyunk az önismeret fontosságával, ugyanakkor saját magunk megfigyelése és megértése helyett tréningekre, továbbképzésekre és pszichológushoz járunk.

Ma minden átlagos ember azzal a feladattal és egyben akadállyal néz szembe, hogy az élet több területén egyszerre kell kiemelkedő teljesítményt nyújtania, megfelelnie a társadalom egésze vagy kisebb csoportjai által támasztott követelményeknek. Az önismeret abban segíthet, hogy tisztában legyünk képességeinkkel, motivációinkkal és az általuk elérhető teljesítményekkel. A motiváció kiemelt jelentőséggel bír teljesítményünk szempontjából, hiszen ez határozza meg, hogy mit és miért teszünk, és milyen eredményt várunk. Belső hajtóerőnk párosulva aktuális energiaállapotunkkal (az állapot, amely teljesítményünk hatásfokát, intenzitását jelzi) különböző teljesítményeket eredményez. A feladatok végzése során nem mellékes az sem, hogy mire fókuszálunk.

Az aktivitás és a motiváció dimenziójában vizsgálva a következő négy típusú teljesítés, teljesítmény alakulhat ki: 

Aktív-negatív: energiatelt, de feszült

• Külső motiváció: igazoljunk valamit
• Hajtóerő: a feladatvégzés végeredménye pl. nyerni, pénzt keresni
• Fókusz: múlt vagy jövő

Passzív-negatív: feszült és energiahiányos

• Külső motiváció: elkerüljünk egy problémát
• Hajtóerő: hiányzik, mert kiégtünk, nem tudunk lelkesedni semmiért
• Fókusz: nem fókuszálunk

Aktív-pozitív: energiatelt és fesztelen

• Belső motiváció: megfelel az adott kihívásnak
• Hajtóerő: minőségre, boldogságra, kiemelkedő teljesítményre törekvés
• Fókusz: jelen

Passzív-pozitív: fesztelen, de energiahiányos

• Belső motiváció: nyugalom, harmónia elérése
• Hajtóerő: hiányzik, mert pihenünk, de a hiány ideiglenes
• Fókusz: nem fókuszálunk